Kezdőlap / A környék
A környék
Salgó vára
Salgótarjántól északra, a Salgóbánya település feletti 625 méter magas sziklacsúcson emelkednek a város egyik középkori műemlékének, Salgó várának romjai. A várrom és környéke természetvédelmi terület.
A várat a környéket uraló Kacsics nemzetség tagjai építtették az 1241–1242-es tatárjárás utáni időszakban. A turisták által igen kedvelt kirándulóhelyet az 1980-as évek óta több szakaszban végzett régészeti feltárással és helyreállítással igyekeznek bemutatni a szakemberek. A várromról csodálatos körpanoráma nyílik a környező hegyekre és településekre. Feltűnik innen a szemlélődő előtt a Bükk, a Mátra, a Cserhát és a Börzsöny vonulata, de kedvező időjárás esetén a Magas-Tátra csipkés gerince is látható Salgó várából.
A vár egész évben szabadon, ingyenesen látogatható.
Somoskői várhegy
A somoskői vár a magyar–szlovák országhatárt jelző kerítés túloldalán, Somoskő település fölé magasodó vulkáni csúcson található, már szlovák területen. Sátorosbánya településhez tartozik, amely a Losonci járás része.
A vár alatt található a Petőfi Emlékkunyhó Petőfi Sándor 1845. június 12-i, Somoskőben tett látogatására utal.
A vár északi oldalán találjuk a bazaltorgonát. A csaknem 500 méteres tengerszint feletti magasságban található somoskői várhegy északi oldalából kihajló, 8-9 méter hosszú, keskeny bazaltoszlopok orgonasíp módjára helyezkednek el. A bazaltorgona a szlovák oldalról, Bükkrétpusztáról kiinduló geológiai tanösvény része is egyben.
Nyitva tartás: minden nap 7.00 – 19.00 óra között.
Belépődíj: felnőttek 1,15 EUR, gyermekek 0,50 EUR.
A magyar oldalon a parkolás ingyenes. Forintban és euróban is lehetséges a fizetés.
Medves fennsík
A gyönyörű környezet és a természeti különlegességek (felszíni formák, növényzet, állatvilág) gyalogos, biciklis és lovas túrák mellett fotótúrák kiváló terepévé is teszik a Medves-fennsíkot!
A Medves-fennsík egy 520-570 méteres tengerszint feletti magasságban található bazalttakaró. Északi része az országhatáron túlnyúlva a szlovákiai Abroncsospuszta nevű településnél ér véget. Délen egy kisebb nyereggel a Szilvás-kő csúcsához kapcsolódik. Nyugaton a Zagyva völgye és kisebb vulkáni kúpok, keleten az országhatár szegélyezik. Legnagyobb magassága a Medves-magosa nevű ponton eléri a 671 méteres tengerszint feletti magasságot. A vulkáni takaró vastagsága 11-107m között változik, kiterjedése 12,8 négyzetkilométer, melynek 7,8 négyzetkilométeres része esik magyar területre.
A területet rétek, legelők, ligetes erdők tarkítják. Több éghajlati zónára jellemző növényzet figyelhető meg a fennsíkon. Madárvilága is különösen gazdag.
A fennsíkon sétálva szép kilátás nyílik a Mátrára, a közeli Salgóról és a somoskői várból tiszta időben pedig a Kárpátok közeli hegyvonulataira.
Kercseg-laposa
A kercsegi nagy rét a Ceberna-patak völgyében fekszik. A Karancs közkedvelt kirándulóhelye, évszázados, szép formájú gyertyánokkal, tölgyekkel és mezei juharokkal, jó vizű forrással.
Salgótarjánból és Somoskőújfaluból is egyszerűen megközelíthető gyalogosan, kerékpárral, lóháton és autóval is. A tágas mező kiválóan alkalmas nyársalásra, bográcsozásra, családi sportos kikapcsolódásra.
Boszorkánykő
Salgó várától néhány perces sétával érhetjük el Boszorkánykő (Kis-Salgó) szikláit. A Boszorkánykő körül kialakított geológiai tanösvény egy kisebb hasadékvulkán igen változatos kőzeteit mutatja be.
Láthatunk itt mélyből felszakított üledékzárványokat, hajlott lávalemezeket, kukoricacsövesedő bazaltoszlopokat stb. A sziklagerinc keleti fala közel függőleges, ami elérheti a 15-20 m magasságot is.
Salgó vára
Salgótarjántól északra, a Salgóbánya település feletti 625 méter magas sziklacsúcson emelkednek a város egyik középkori műemlékének, Salgó várának romjai. A várrom és környéke természetvédelmi terület.
A várat a környéket uraló Kacsics nemzetség tagjai építtették az 1241–1242-es tatárjárás utáni időszakban. A turisták által igen kedvelt kirándulóhelyet az 1980-as évek óta több szakaszban végzett régészeti feltárással és helyreállítással igyekeznek bemutatni a szakemberek. A várromról csodálatos körpanoráma nyílik a környező hegyekre és településekre. Feltűnik innen a szemlélődő előtt a Bükk, a Mátra, a Cserhát és a Börzsöny vonulata, de kedvező időjárás esetén a Magas-Tátra csipkés gerince is látható Salgó várából.
A vár egész évben szabadon, ingyenesen látogatható.
Somoskői várhegy
A somoskői vár a magyar–szlovák országhatárt jelző kerítés túloldalán, Somoskő település fölé magasodó vulkáni csúcson található, már szlovák területen. Sátorosbánya településhez tartozik, amely a Losonci járás része.
A vár alatt található a Petőfi Emlékkunyhó Petőfi Sándor 1845. június 12-i, Somoskőben tett látogatására utal.
A vár északi oldalán találjuk a bazaltorgonát. A csaknem 500 méteres tengerszint feletti magasságban található somoskői várhegy északi oldalából kihajló, 8-9 méter hosszú, keskeny bazaltoszlopok orgonasíp módjára helyezkednek el. A bazaltorgona a szlovák oldalról, Bükkrétpusztáról kiinduló geológiai tanösvény része is egyben.
Nyitva tartás: minden nap 7.00 – 19.00 óra között.
Belépődíj: felnőttek 1,15 EUR, gyermekek 0,50 EUR.
A magyar oldalon a parkolás ingyenes. Forintban és euróban is lehetséges a fizetés.
Medves fennsík
A gyönyörű környezet és a természeti különlegességek (felszíni formák, növényzet, állatvilág) gyalogos, biciklis és lovas túrák mellett fotótúrák kiváló terepévé is teszik a Medves-fennsíkot!
A Medves-fennsík egy 520-570 méteres tengerszint feletti magasságban található bazalttakaró. Északi része az országhatáron túlnyúlva a szlovákiai Abroncsospuszta nevű településnél ér véget. Délen egy kisebb nyereggel a Szilvás-kő csúcsához kapcsolódik. Nyugaton a Zagyva völgye és kisebb vulkáni kúpok, keleten az országhatár szegélyezik. Legnagyobb magassága a Medves-magosa nevű ponton eléri a 671 méteres tengerszint feletti magasságot. A vulkáni takaró vastagsága 11-107m között változik, kiterjedése 12,8 négyzetkilométer, melynek 7,8 négyzetkilométeres része esik magyar területre.
A területet rétek, legelők, ligetes erdők tarkítják. Több éghajlati zónára jellemző növényzet figyelhető meg a fennsíkon. Madárvilága is különösen gazdag.
A fennsíkon sétálva szép kilátás nyílik a Mátrára, a közeli Salgóról és a somoskői várból tiszta időben pedig a Kárpátok közeli hegyvonulataira.
Kercseg-laposa
A kercsegi nagy rét a Ceberna-patak völgyében fekszik. A Karancs közkedvelt kirándulóhelye, évszázados, szép formájú gyertyánokkal, tölgyekkel és mezei juharokkal, jó vizű forrással.
Salgótarjánból és Somoskőújfaluból is egyszerűen megközelíthető gyalogosan, kerékpárral, lóháton és autóval is. A tágas mező kiválóan alkalmas nyársalásra, bográcsozásra, családi sportos kikapcsolódásra.
Boszorkánykő
Salgó várától néhány perces sétával érhetjük el Boszorkánykő (Kis-Salgó) szikláit. A Boszorkánykő körül kialakított geológiai tanösvény egy kisebb hasadékvulkán igen változatos kőzeteit mutatja be.
Láthatunk itt mélyből felszakított üledékzárványokat, hajlott lávalemezeket, kukoricacsövesedő bazaltoszlopokat stb. A sziklagerinc keleti fala közel függőleges, ami elérheti a 15-20 m magasságot is.